Az eltűnő foglalkozásokról szóló gyűjtés második része következik, ahol többé- kevésbé megpróbáltunk az országra (is) jellemző munkákat keresni. Persze van több ami máshol is jelen volt, mivel a fejlett országokban a helyzet nagyjából hasonlóan alakult.

A foglalkozások persze nem csak réges- régen vesztek ki, egy csomó van ami épp mostanában tűnik el. Gondoljunk csak a videotékásokra, egy csomó jegypénztárosra vagy a fotókat kézi munkával előhívó szakemberekre.
A mindennapok változásával ez is együtt jár.

Itt pedig ki tudja mi volt a reeuwer vagy a kargadoor? Már csak nyelvtanulási célból is érdemes utánanézni.
…

Stadsomroepers/ bellemannen: hírmondó vagy kikiáltó
Az emberek mindig is kíváncsiak voltak a hírekre. Régen a kikiáltóktól értesültek a fontos eseményekről és törvényekről, változásokról egyaránt. Ők először csengettyűkkel jeleztek, aztán az összegyűlteknek felolvasták a rendeleteket, röpiratokat amiket a polgármester/ egyéb vezetés adott ki. Majd eztán kiszegezték a legfontosabb helyek, a kocsma vagy templom ajtajára.
Feladatukért fizetség járt és a polgármester nevezte ki őket- általában a nemeseket, mert ugye írni- olvasni kellett tudni, ráadásul (nagyjából) megvesztegethetetlennek kellett lenniük.
Munkakörük veszélyes volt mert gyakran vittek nyersen megfogalmazott, kellemetlen híreket pl. adóemelésről. Emiatt általában markos őr kísérte őket és megtámadásuk hazaárulásnak minősült.
Közel negyven évvel ezelőtt még Magyarországon, felénk is volt, csak ő dobbal járt és már nem akarták agyonverni.
Hagyományőrzésből a mai napig megtalálható belőlük még egy- egy, de a csökkenő analfabetizmus okán a foglalkozásuk már nem fontos, így lassan eltűnik. Mostanra inkább csak a turisztikai látnivalókhoz tartoznak és díszes egyenruhájukban egyedi látványosságnak számítanak. A tradíciót Frízföldön többek közt Sneekben tartják még életben.
…

Letterzetter- Betűszedő
A korai nyomtatási technika alatt a könyvekhez- újságokhoz a betűket egyesével, kézzel kellett sorba rendezni- tükörírással. Mivel mára a folyamat géppel zajlik és jóval hatékonyabb, a betűszedők munkájára már nincs szükség. Addigi munkájuk a hetvenes évektől hirtelen értéktelenné vált.

Frieslandon Juoréban találhattok egy nagyon jó nyomdai múzeumot (azaz többféle múzeumot egy területen, egy belépőért). Érdemes megnézni és itt még egyedi könyvjelzőt is készíthettek.
…

Melkboer- Tejesember

Hollandia ugye híres a teheneiről és tejtermékeiről.
Nem csak üvegekben kimérve vitték a házhoz a tejet, hanem tartályban is. Ha valaki egy bögrényit kért, annyit engedtek ki neki.
A tejesember vidékről a városba szállította termékeit, de a feltörekvő boltosok ezt a szakmát is okafogyottá tették.
…

IJsdragers- Jegesember
A régi hűtőszekrény általában egy faláda volt, szalmával bélelve. Ebbe tették a nagy jégtömböket amiket rendszeresen pótolni kellett.
…

Reeuwer
A régi betegőrző- fertőtlenítő vagy hivatásos sirató.
Nem a temetkezésben segített, hanem a beteg vagy az elhunyt testét gondozta: mosta, fertőtlenítette.

Régen egész másképp tekintetek az eltávozottakra, a körülöttük levő teendőkre. Mivel a 14-19. században a pestis (is) elterjedt betegség volt, a fertőzöttek- halottak rendbetételére mást szerződtettek. A feltétel az volt, hogy az illető már immunis legyen a betegségre. Mivel a fertőzést kevesen élték túl ezért nem volt sok ilyen személy, bőven meg kellett fizetni. Ennek ellenére sandán néztek rájuk és nem bíztak bennük, sokakat vádoltak meg boszorkánysággal. Többüket kivégezték vagy máglyára küldték.
Gyakran a gyanújuk nem is volt alaptalan mert a reeuwerek többsége valóban csaló volt, aki a lehető legelső alkalommal meglépett az elhunyt holmijaival vagy gyógyulófélben levő pácienseit megmérgezte. Illetve ha az egész család elhunyt a pestisben, akkor ők örökölték meg a háztartási tárgyakat.
Ennek ellenére a szakma képviselői lassan egyre elismertebbek lettek az orvostudományban is.
…

Táviratkihordó és a telefonos (kisasszony)
A táviratkihordás otthon pont a napokban szűnt meg és így is tovább fenn maradt mint ahogy a technika fejlődésé miatt számítani lehetett rá. A telefonok- számítógépek elterjedése előtt ez volt a »gyors hír« legegyszerűbb lehetősége: tőszavakban, pár órán belül ért el az üzenet feladótól címzettig. Korabeli sms, több ember kezén áthaladva.

A telefonos kisasszony pedig az automatikus kapcsolás előtt a kért- kívánt számot kézzel kapcsolta és bele- belehallgathatott a beszélgetésbe. Még nem is olyan régen…
…

Touwslager- Kötélverő
A múltban nagyon fontos volt a munkája. Gondoljunk csak arra, hogy Hollandia vízi ország és a vitorlás hajóknak állandóan nagy mennyiségű, jó minőségű kötélre volt szükségük. Főleg a 16-17. században a hajóépítés fellendülése okán volt rá nagy kereslet. Erre a célra főleg a tengervíznek ellenálló kendert használták. Sok kötélverő közvetlen a kikötővárosokban, vagy olyan helyeken dolgozott ahol a folyó összeköttetést nyújtott a tengerrel.
Munkájukhoz nagyon hosszú területre volt szükség, ezért sok utca is köszönheti a nevét ennek a foglalkozásnak- Ilyen pl. a Lijnbaansgracht Amszterdamban.
A gépesítéssel a gyakran gyerekmunkát használó kötélkészítők jórészt eltűntek. Többek közt még Zuid- Hollandban, Oudewater-ben lehet egy 16. századi kötélgyárat találni. A fennmaradó kötélverők pedig gyakran a múzeumokkal vannak kapcsolatban.
…

Klompenmaker- Klumpakészítő
Ez a foglalkozás is inkább gépesített formában maradt fenn, a kézi jellegű inkább turistacsalogató látványosság. A huszadik század közepén még több mint 1200 kézi facipőgyártó volt, mostanra kb. 15 maradt. Érthető: a hagyományos termelés nem tudja felvenni a versenyt a jelenlegi cipőiparral. Persze időnként úgy néz ki, hogy feltámad hamvaiból, ahogy némelyik más kézi foglalkozás is. Jó lenne, Hollandiához tartozik. Ha valakit megkérdezünk a tipikus holland dolgokról, még mindig ez az egyik legelső amit mondanak.
…

Buggentrekker/ Kargadoor
A holland csatornavárosok elengedhetetlen figurája.
Régen a kézikocsik idejében a kargadoor a meredekebb hidak tövében állva várta, hogy pár centet kereshessen a kocsik a hídra/ hídról való fel- levonszolásával, vagy legalábbis segítséget nyújtott benne. Tekintve, hogy akkoriban a széntől- tejtől a wc- pucoló »termékéig« mindent kordékkal szállítottak, munkája volt bőven.
Utolsó írásos megemlékezés a foglalkozásról az amszterdami »Kikki de Kargadoor« -ról szólt, aki 1940-ben hunyt el.
Másik ismert alakja Dirk Rietveld, a »vízi búvár« volt, aki munkája alatt hetven embert mentett ki a csatornából. Mindig ott tartózkodott, ezért gyakran látta ahogy az emberek a vízbe esnek, így gyorsan kimentette őket. Tettéért kitüntetést is kapott.
A második világháború után pedig a kézikocsik eltűntek és velük együtt a hídhúzók is.
…

Hobbeljongen
A huszadik század elejéig a háztartások élő halakat kívántak vásárolni. Ebben segített a hobbeljongen: a fiú akinek feladata az volt, hogy a kifogott halat életben tartsa az eladásig.
E célból csónakjában halakat szállított pl. az amszterdami halpiac környékére. A csónak keresztirányú válaszfalakkal volt ellátott, köztük vízzel teli edényekben helyezték el az állatokat. Azt kellett elérni, hogy a halak számára a víz mindig oxigéndús maradjon. Ezt a csónak oda- vissza ringatásával oldotta meg és a technika egy darabig működött is.
A régi halpiacok bezárásával ez a szakma is eltűnt.
…

Stationsjuffrouw
A nők városokba való elszegődésével sok probléma merült fel. Sokan aggódtak értük, hogy felügyelet- védelem nélkül prostitúcióra kényszerítik őket, elkallódnak, »elértéktelenednek«.

A stationsjuffrouw egyfajta felvigyázó volt, aki karszalaggal ellátott ruhában várta a kísérő nélkül utazó hölgyeket. Ha szükséges volt bejárta velük a várost vagy információkkal látta el őket: melyik munkaközvetítő vagy szállás biztonságos és melyiket kerüljék el.
1877- ben hét állam, többek közt Hollandia megalapította az Union Internationale des Amies de la Jeune Fille szervezetet ami a fiatal lányok védelmével foglalkozott. Elvileg vallási és származási megkötés nélkül, de a gyakorlatban a helyzet kissé más volt. 1930- tól a nőszövetségek különböző városokban tanácsadó- és felvilágosító irodákat is létrehoztak e célból, hogy a nőknek mindig legyen hová fordulniuk.
A világháborúk idején ezek a hölgyek a menekültek megsegítésében is szerepet kaptak, így munkájukat a zsidók támogatás miatt 1943-ban betiltották.
…

Torenwachter- Toronyőr
Toronyőrök még mindig léteznek, bár már nem mindennapos foglalkozás. Régen ők gondoskodtak az őrtornyokról és figyeltek a városok lakóira. A toronyőr a magasból, általában egy erőd vagy a templom tornyából figyelte a környéket. Figyelmeztetett viharra, tűzre, közeledő ellenségre, főleg éjszaka. Gyakran tartotta karban a torony óráját: a toronyőrök órakészítői végzettséggel rendelkeztek és ügyeltek annak folyamatos működésére. Ez abban az időben nagyon lényeges volt mert a toronyórák alapján harangoztak, így ez határozta meg az élet ritmusát.
Néha hibáztak, így van feljegyzés arról a toronyról ami elaludt őrének feldőlt gyertyája miatt égett le.
Mostanra általában eltűntek, aki maradt az inkább már csak turisztikai látványosságként szolgál (pl. a a belga Mechelenben és a németországi Münsterben).
…

Reetveger
Munkája a lóvasút sínjeinek napi karbantartása volt- értsd: a lócitromot szedte össze a lovak és egyéb szemetet az utasok után, hogy a vasút akadálytalanul tudja az útját megtenni.
Mostanra becsmérlő szóvá vált.
…

Snuifmolenaar- Tubákkészítő molnár
A XVIII. században Hollandia, Amersfoort világelső volt a tubák kereskedelmében.
A tubák egy dohánytermék, amit az emberek az orrukba szippantottak fel. Ezt az erre szakosodott molnár készítette aki a boróka levébe áztatott leveleket évekig kendőkbe tekerve szárítgatta, némi ízesítést adott hozzá majd az egészet porrá őrölte.
Az aranykorban a dohányfogyasztásnak ez a fajtája volt a legnépszerűbb. Később ez adott teret a pipának, szivarnak, cigarettának.
…

Kindermaker
Nem, nem gyerekeket készített- azaz kis túlzással nem is tudni…
Nem sok tudnivaló maradt fenn róluk. A történészek még azon is vitatkoznak, hogy a kindermaker egy férfi bába volt, vagy valaki aki hering és vaj tárolására készített hordókat. Ennek alapja az, hogy a »kinderkijn« szó a hordó egy másik megfelelője.
Mi meg találjuk ki melyik… Kinek- kinek mi szimpatikusabb.



Vera

https://www.hpdetijd.nl/2014-06-13/uitgestorven-beroepen-3-snuifmolenaar-kindermaker-stronttonnetjesschepper/

A háborúnak Hollandiában nap mint nap, mostanában is felbukkannak az emlékeztetői, gondoljunk csak például a -gyakran gyerekek által- mágneshorgászattal a csatornákból kiszedett gránátokra, fegyverekre.

Hollandia a második világháborúból öt év után szabadult fel, de ez nem ment egyszerűen.
Amikor az első amerikai autók beérkeztek az országba a nép nagy ovációval fogadta őket, az amerikaiak pedig csokoládét, nejlonharisnyát és cigarettát osztogattak köztük- ennek később folytatása is lett.
Persze az ország nem egy időben szabadult fel: egyes részeken még nyolc hosszú hónapig folytak a harcok erőszakkal, hosszú téllel és éhezéssel, fokozódó német terrorral.

A felszabadulás után pedig az öröm után jött a felismerés: az ország kifosztva, elpusztítva, több százezer ember pedig- fogoly, kényszermunkás, zsidó- nem tért soha haza. Azok számára akik hazajutottak a fogadtatás gyakran más volt mint amit vártak: boldogság helyett a lakosság körében százezernyi beteg, otthontalan, traumatizált, emellett mindenből hiány volt: lakásból, bútorból, élelmiszerből, üzemanyagból is.

Sokak számára pedig a felszabadulás hozta el a véget vagy szégyent: azokat akikről úgy gondolták, hogy németpártiak voltak vagy segítették őket, rettenetes körülmények közt bezárták vagy valós kivizsgálás nélkül megbüntették. Vizsgálatra általában nem volt idő és a nép bosszúra szomjazott, így sokan ártatlanul bűnhődtek.
A németekkel kapcsolatot folytató lányokat gyakran kirángatták az utcára és kopaszra nyírták, esetleg festékkel vagy terpentinnel öntötték le, majd így vonultatták végig az utcákon.

Mi volt a helyzet a felszabadító katonákkal?

A nélkülöző emberek közt ajándékokat osztogató, felszabadító katonák nagy népszerűségnek örvendtek a nők körében. Többen nem tudtak ellenállni a csábításnak- legyen az a katona vonzereje vagy a csokoládé, harisnya- és kapcsolatot kezdtek velük. Ennek nyomán készültek különféle karikatúra szerű illusztrációkkal ellátott kiskönyvek: egy a katonák számára Hollandiáról, a »lehetőségekről« amikkel itt élni tudnak.
Ebben szerepelt többek közt az alkohol, polgárlányok, a randevúzás és az ezzel járó veszély (házasság), illetve a vörös lámpás negyed is.

A másik könyvecske viszont ennek pontosan az ellenkezője volt, így ez egy füst alatt bemutatta mennyire más a férfiak és a nők világa: ahol a férfi szabadon vadászhatott, ott a nőnek tisztának kellett (volna) maradnia.
Ez a második könyv a lányoknak szólt: vigyázz, tartsd magadon rendesen a szoknyát mert a kalandnak nem kívánt következményei lehetnek akkor, amikor a csábító már rég visszautazott a hazájába.
Persze a felvilágosító- figyelmeztető kiadvány ellenére sok lány szembesült a gondjával- túl későn.

De Bevrijdingsrok: a szoknya, aminek anyaga az emlékezésről szól
A felszabadulás után a nők különféle foltokból összeállított szoknyát kezdtek el készíteni és viselni, aminek foltjai az ország egységét szimbolizálták. Kitalálója, az első ilyen készítője Mies Boissevain-van Lennep volt, aki egy az ünneplés szervezésével foglalatoskodó bizottságból szólította fel a nőket, hogy készítsenek bevrijdingsrok-ot. Példáját ezrek követték.
A szoknyának az eredeti ötleten kívül gyakran más fontos szerep is jutott: sokan varrták bele a háborúban elhunyt- eltűnt szeretteik ruháinak darabjait vagy fontos személyes dátumokat hímeztek rá, pl. a koncentrációs táborból való megszabadulásét. Volt aki egyetlen túlélő gyermeke esküvői dátumát. Ezekből a ruhadarabokból sok maradt fenn gyűjteményekben, múzeumokban.

A nőknek nem csak ez a szerep jutott: már a háború alatt sok fontos szolgálatot tettek az ország és lakosai védelme érdekében,. Ezeket általában nem jegyezték fel és feledésbe merültek vagy épp természetesnek tartották, így nem is beszéltek róluk. Ők ezrek életét mentették meg: rejtegették akit kellett a saját otthonukban, biciklivel fegyvereket szállítottak, terveket vagy épp zsidó kisgyerekeket csempésztek biztonságos helyekre az életük kockáztatásával. A történelemkönyvekben ezek általában nem találhatók meg. Ennek oka egyrészt az, hogy biztonsági okokból nem is lettek írásba foglalva. Másrészt sokan nem akartak- tudtak a gyakran szomorú élményeikről beszélni, illetve sokan természetesnek vették, hogy a háború alatt másoknak segítettek.

Még egy ok arra, hogy ezekről a nőkről nem maradt fenn sok emlék: sokan csak azokat az embereket tekintették ellenállóknak akik egész nap illegális tevékenységet láttak el. Így pl. a futárként segítő nőket nem gondolták igazi ellenállónak annak ellenére, hogy bár gyakran fegyvertelenül, de fontos szerepük volt a rejtőzők gondozásában, élelmiszer megszerzésében vagy papírok hamisításában.
Szerencsére ezt egyre inkább tisztázzák és méltó emléket kapnak.

Apropó emlék: a világháború befejezése után hetvenöt évvel a felszabadulás okán készített interjú alatt vallotta be egy bácsi, hogy két társával anno a németek elől elrejtett egy csomó gránátot. Most már talán jó volna utánanézni, hogy mi is van velük, így elindultak megkeresni őket. Ahogy ő mondta: ő már öreg és ha meghal akkor senki sem fogja tudni, hogy ott vannak. Szerencsére még emlékezett a helyre ahol elásták. 80 (81) éve, még 1940-ben, a bácsi akkor 15 éves volt.
Sleenben, Drenthe tartományban tavaly ősszel a lakosságot hetekig ez tartotta izgalomban: mi van a körülbelül negyven gránáttal? Ugye az a hely anno még legelő volt, de mára házak állnak körülötte.
Akkor az eset nagy felzúdulást keltett és az önkormányzat szerint- ahová az ügy került- hamarosan kutatás indul, hogy megnézzék mi a helyzet. Erről a mai napig nem találtam hírt, de ahogy mondták az interjú után: »ha megtalálták volna, akkor hallottunk volna róla«.
Szóval rejtélyek a mai napig maradnak.
Május 4. a Nationale Dodenherdenking, a megemlékezés, május 5. a felszabadulás napja. Ne feledkezzetek el róla.

Vera

https://geheugenvannederland.nl/thema/75-jaar-bevrijding/?utm_source=facebook&utm_medium=advertising&utm_campaign=ao-75jb&utm_content=post05&fbclid=IwAR1S-X9BI2XfzOPDii332yhbbMFNNab7nUiUBl7743AmbFCNS3JZz6cAcY8

https://www.kb.nl/themas/geschiedenis-en-cultuur/tweede-wereldoorlog/meisje-look-out-for-a-baby-1945

https://www.nouveau.nl/artikel/powervrouwen/krachtige-vrouwen/edith-eger-93-overleefde-auschwitz-en-deelt-haar-levenslessen?utm_term=Autofeed&utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR2DLKOLFp_RoTs4Pfo2ROk0Ui3N4tqXJJl1VQGuEQ8Lar0-pgySS4Re9YQ#Echobox=1620041872

https://nos.nl/artikel/2379328-deze-verzetsvrouwen-redden-duizenden-levens-maar-raakten-vergeten?fbclid=IwAR3JlAcK8s_-pXz5a75zMBnpYBCvMAGJeAtFkEMpkilEufK_ONydwftXL88

https://www.rtvdrenthe.nl/nieuws/163434/Geheim-na-80-jaar-onthuld-granaten-onder-de-grond-in-Sleen

https://www.kb.nl/abcforsoldiers

https://www.rtvdrenthe.nl/nieuws/164080/Liggen-er-granaten-in-Sleen-of-niet-Antwoord-komt-steeds-dichterbij

Egyre több bank követel kamatot azért, ha náluk tartod a pénzed.
Mit kell tenni ha nem akarsz negatív kamatot fizetni a spórolt pénzed után?

Nincs többé menekvés a holland bankok elől. A komolyabb tartalékkal rendelkező ügyfeleknek kamatot kell fizetniük a pénzük után.
Miért?
Az EKB (Európai Központi Bank) felelős az EU monetáris politikájáért és határozza meg a kamatlábakat, amik régóta extrém alacsonyak. Az EKB ugyanis nem akarja, hogy az emberek a pénzükön üljenek, hanem inkább költsék el mert ez jót tesz a gazdaságnak.

Az alacsony kamatláb a bankokat is rosszul érinti- szerintük már a magánszemélyek megtakarításának megőrzése is gazdaságtalan a számukra, így vizsgálják, hogy a veszteségeiket hogyan háríthatnák át az ügyfelekre. Ennek ellenére a negatív kamatot nem szívesen vezetik be, mert ez a döntés negatív megítélést hoz.

A negatív kamat bankonként eltérő, erről érdemes konkrétan az aktuális pénzintézetet leellenőrizni!

A hollandok nagy része az ING, Rabobank, ABN vagy a Volksbank ügyfelei (beleértve az SNS-t is). Július 1-től ezek mind csökkentik a kamatlábaikat.

Az előzetes hírek alapján az ING, Voolksbank, és a Rabobank is mindannyian negatív kamatot számolnak fel százezer euró felett. Ez náluk úgy történik, hogy megnézik az egyéni számlákat de az azokon levő összegeket nem adják össze.

Ez itt annyit jelent, hogy ha van megtakarítási- és folyószámlád is, akkor ezeken mindkettőn lehet százezer anélkül, hogy ezeket összeszámolnák és büntető kamatot kellene utána fizetni.

Az ABN-nél ez egy kicsit másmilyen. Ott a küszöb magasabb- 150.000 euro- de ott az összes számlát egybeszámolják. Tehát ha itt két számlád van százezer euróval, akkor a határérték feletti ötvenezer után meg kell fizetned a negatív kamatot.

Fontos: itt az egy személy nevén levő számlákat vizsgálják meg. Ez annyit jelent, hogy egy közös számlád van a pároddal, az azon levő pénzt megfelezik: egyik fele egy személyének van tekintve, a másik a másiké. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ABN-nél így 300.000 euró lehet egy közös számlán, negatív kamat nélkül.

Mi változik százezer eurós számla alatt?
Egyelőre semmi sem. Az összes nagyobb banknál nem kapsz rá semmi kamatot vagy szinte semmit (0,01%), legalábbis ez marad július 1-ig. De egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad.

A Rabobank azt jelentette be, hogy megpróbálja a negatív kamatláb küszöbét olyan magasan tartani ahogy csak lehet, de azt is, hogy »sajnos a bank nem tud garanciát adni rá, tekintve az alacsony kamatlábakat.« Más szavakkal: jókora arra az esély, hogy a küszöb tovább lesz csökkentve. Az ING hasonlóan fejezte ki magát.

E pillanatban a bankok 2- 4 % közt becslik azon ügyfeleik számát, akik érintettek. De minél alacsonyabb lesz a küszöbérték, annál többen lesznek.

Mit tehetsz?
1, Aprózd el a bankban- ha ott épp nem számolják egybe a számlákat
Ha több spórolt pénzed van mint százezer (a másik banknál 150.000), akkor az ING, Rabo vagy a Volksbanknál több számlára is eloszthatod.
Egy háztartásnak gyorsan lehet két folyószámlája, egy közös számlája, egy közös megtakarítási és két egyéni megtakarítási számlája.
Lehetséges tehát, hogy ha több pénzed van akkor ez ugyanannál a banknál negatív kamat nélkül maradhasson.

Az ABN AMRO Banknál ennek nincs túl sok értelme, mert mindent egybeszámolnak. Ha nincs partnered aki szintén ott vezeti a számláját, akkor így is csak 150.000 euróig mentesülsz a negatív kamattól. Partnerrel és közös számlával ez 300.000 euróra nő.

2, Számla nyitása több banknál
A másik lehetőség persze ha egy másik banknál nyitsz számlát. Ez azoknak, akiknek százezer feletti megtakarítása van benn, nem rossz ötlet.
A betétbiztosítási alap alapján ha a bank csődbe megy, akkor százezer euróig biztosítják az összeget (minden számlát összeadva). Ezt mindenképp visszakapod. Ha tényleg biztonságban akarod tartani a pénzed, akkor max. százezret tarts egy bankban.

Persze ha ezekhez nincs kedved, még akkor is befektetheted a megtakarításaidat. Például részvényekbe, kötvényekbe vagy- a merészebbeknek- kriptovalutába. De ez jóval kockázatosabb mint a megtakarítás, mert könnyen elvesztheted.

Harold Benink, a Banking & Finance professzora ezt veszélyesnek látja.
»Az emberek befektetik a pénzt, mert nem akarják azt elveszíteni.« Az alacsony kamatláb így olyan magatartást okoz, ami kockázatos lehet.

A professzor arra is rámutat, hogy valójában minden hollandnak foglalkoznia kell a a negatív kamatlábbal. Legalábbis a spórolt pénzük negatív megtérülésével: a tulajdonodban levő pénz értéke csökken, mert az termékek és a szolgáltatások ára nő, tehát inflálódik. Ehhez még negatív kamatra sincs szükség.

A negatív kamat a lakásvásárlás előtt állókat sem kíméli: egy 350.000 eurós ház esetén ez kb. 200 euró pluszkiadást jelenthet a vevő számára.

Lehetőségként felmerülhet, hogy otthon tartsuk a megtakarításainkat, de itt is figyelni kell, mert egy bizonyos összeg felett már nem kerülhető el a vagyonadó megfizetése. Ráadásul kockázatos is: tűzesetnél vagy betörésnél elveszhet.


Vera


Forrás:
https://www.rtlnieuws.nl/economie/artikel/5227912/negatieve-rente-spaargeld-sparen-banken-ing-rabo-abn-volksbank?fbclid=IwAR3VF8QbVH8Q3m8QLfQ4emfhyWAtC8tNX67rW_1w7ozuEWBLb9pQefDeCj0

https://www.consumentenbond.nl/sparen/negatieve-spaarrente

https://www.raisin.nl/negatieve-rente/

Az idő múlásával és a technika fejlődésével egyre több régebben mindennapos foglalkozás tűnik el. A huszadik században Hollandia utcaképe is jelentősen megváltozott – eltűntek a kézikocsis árusok és a medvetáncoltató is. Régen (itt is) mindennapos volt, hogy a házakhoz sorban érkeztek és az utcákon tömegesen jártak a tejesemberek, szenesek, vándorárusok.
Mostanra ők eltűntek, javarészt az ipar fejlődése miatt.

Korábban sokan éltek Hollandiában dohánytermesztésből, de mióta egyszerűbb- olcsóbb ezt melegebb országokból importálni, a helyi dohányra nincs szükség. Ugyanígy a cilinder divatjának megszűnésével eltűntek a kalapkészítők is.
Sok mesterség megszűnt mert egyszerűen okafogyottá vált: így a táviratkihordó, telefonos kisasszony, betűszedő vagy a lámpagyújtogató.
Sokan ezt tragédiaként élték meg, némelyek felszabadulásként. (Gondoljatok azokra a kisgyerekekre, akik (többek közt) Magyarország gyönyörű kastélyaiban a kályhák tüzét pakolták- hátulról, a folyosóról nyíló fél méter átmérőjű járaton át becsúszva, hogy ne koszolják a szalont. Ha füstmérgezést kapott… kihúzták és ment másik.)

Ezekből a szakmákból készült egy fotókkal ellátott válogatás.
…

Parlevinker
Hajóból élelmiszert árusító ember, hajós bolt. A parlevinker vagy zoetelaar neveket a folyókon, míg a kadraaier vagy kaaidraaier elnevezést a kikötőknél használták. A mai napig megtalálható néhány parlevinker a nagyobb folyókon, pl. a Rajnán Tolkamer-nél vagy a fríz tavaknál. Főleg Frízföldön ez egy jól jövedelmező szakma a turistaszezonban.
Ezen kívül gyakorlatilag kihalt, a hivatalosan számontartott utolsó holland parlevinker- Wim van Hooren, Belfeld- ből- 2008- ban hagyta abba a munkát. Csónakját a rotterdami kikötői múzeumnak adták oda és 2015. óta Vreeswijk-ban áll.
Tevékenységüknek a jövedéki adómentességük eltörlése vetett véget.
…

Schillenboer
A zöldségek- gyümölcsök lepucolt héját gyűjtötte be. Ahogy az emberek kora reggel meghallották kocsijának csengettyűit, kivitték az utcára a héjakkal teli vödröket. Ezt a schillenboer állatai takarmányozására használta fel. Célja egyszerűen az élelmiszer-pazarlás megakadályozása volt.
A normál és szerves hulladék külön kukáinak használatával szakmája véget ért. A huszadik század végétől Hollandiában (is) tilos az állatokat maradékkal etetni, így a schillenboer is eltűnt.
…

Schiptrekkers- Hajóvontatók
Nő és férfi egyaránt és nem csak a Volgán vagy a Vaskapunál.
Hollandia aranykorában, a tizenhetedik században virágzott a kereskedelem és ipar, emiatt megnőtt a városok közti forgalom. Ez vezetett az uszályok létrehozásához amit emberek vagy lovak vontattak a partról. Az árbócra rögzített kötéllel húzták a hajót a víz mentén. Mivel a csatornák gyakran jobban járhatóak voltak mint az utak, így a hajózás még így is gyorsabb volt mint a szárazföldi közlekedés.
A mai napig sok ilyen út látható a csatornák és folyók oldalánál.
…

Stronttonnetjesschepper- WC- pucoló
A »pottyantóst« anno még nem lehetett lehúzni. A szippantós kocsik előtt ezt bizony emberek végezték lapáttal és vödörrel. Az ezzel a végtermékkel megrakott kocsikat pedig a városokban húzták át egyik háztól a másikig… – hol máshol?
…

Medvetáncoltató
Na, ezt most úgy betiltanák mint a sicc… de a korábbi vásárok gyakori mutatványa volt a szelídített medve a csörgődobot rázó, rikoltozó gazdájával.
Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szelídítés eszköze a medve orrán átfűzött karika és az ahhoz kapcsolt erős lánc is volt, na meg a bot. Ha a medvének nem volt kedve engedelmeskedni, akkor az orrában levő karikát rángatták meg, a fájdalom meg általában engedelmességre kényszerítette.
…

Csónakos révész
A kompok előtt, vagy ahol igazi nagy kompra nem volt szükség, ott egy kisebb- nagyobb csónak volt az átkelés eszköze ami bármit is átvitt a csatornákon. Teheneket- többet is, biciklit, embereket, bármit.
…

Iskolai fogorvos
A suliban, mindenki előtti vizsgálat.
Igaz, nálunk még az iskola védőnője ugyanez volt a védőoltásokkal, ami miatt általában a legmacsóbb srácokat kellett kergetni a padokon- padok közt.

A huszadik század elején a kormány egyre inkább feladatának tekintette a lakosság higiéniáját és a közegészségügyet. Főképpen a nagyvárosokban: Amszterdamban, Rotterdamban a kolera és tífusz, illetve más fertőző betegségek nagy számban fordultak elő.
Jellemzően a szegényebb területeken élő gyerekek ritkán jutottak el orvoshoz. Erre volt megoldás az iskolaorvos és fogorvos.
A sulifogorvos évente egyszer vagy kétszer látogatott el buszával az iskola területére,a hol csoportonként kellett hozzá menniük a diákoknak. Gyakran érzéstelenítés nélkül húzott vagy tömött fogat így nem volt népszerű, de legalább a tőle való félelem arra ösztönözte a gyerekeket, hogy rendszeresen ápolják a fogaikat.
…

Porder- az ébresztő
Ő volt a vekker: hosszú botjával a kért időpontban megzörgette a hálószoba ablakát, így felébresztve a megrendelőt.
Régen az emberek nem függtek az órától: keltek a nappal, feküdtek ahogy kész voltak a munkájukkal. Viszont a gyári munkák elterjedésével már muszáj volt időben felkelni.
Ennek a munkakörnek az ébresztőóra feltalálása vetett véget.


Egyben túl hosszú lett volna, úgyhogy folyt. köv. hamarosan a 2. résszel

Vera

Ismered a közlekedési táblákat, jelzőlámpákat? Teszteld!

Hollandiában nem újdonság az, hogy az ember vicces- fura, de egyébként általában fontosnak érezhető újfajta közlekedési táblákba botlik bele. Erről korábban már volt szó, akkor épp a »Vigyázz, pincér az úton« jelzést találtuk meg. Most is összeszedtünk párat egy csokorba.

Az Eurovízió apropóján Rotterdamban új közlekedési lámpákat állítottak be (Gooilandsingel/Zuiderparkweg kereszteződésnél keressétek).
A lámpa zöldre váltásakor elkezdődik az Abba Waterloo című száma- amivel az együttes anno 1974- ben fellépett az Eurovízión- a lámpa emberkéi pedig együtt táncolnak vele. Persze időnként a járdán átkelő emberek is. A cél az, hogy mindenkit a lehető leginkább rá tudjanak hangolni a dalfesztiválra és a lámpák emiatt annak egész időtartama alatt működni fognak.

Rotterdam többi része is a fesztivál hatása alatt van: így készült el egy freskó az idei fellépőről, Jeangu Macrooy-ról és emellett még ötven fotó látható szerteszét éneklő emberekről a városi hirdetőtáblákon.

Az idei szám hallatán sokan felkapták a fejüket és a kihirdetése után szinte azonnal híres lett, mert a surinamei gyökerű énekes szövegét sokan úgy értették, hogy »You are my broccoli«, ezt pedig viccesnek találták.
Így erre alapozva az egyik zöldséges (még márciusban) rögtön egyéni akcióba kezdett: aki elénekelte neki a szám refrénjét, az egy ingyen brokkolit kapott. Akciójának akkora sikere volt, hogy az áruból utánpótlást kellett szereznie. Egyébként a szöveg valójában ez: ‘Mi na afu sensi, no wan man e broko mi’.
Lássuk be, hasonlít.
(Link lenn, a videóban 0.49-től kezdődik az említett rész.)

A közlekedési jelzések közt (nekem) más újdonság is van: figyelmeztető tábla »alacsonyan repülő gólyák« vagy »áthaladó gólyák« felirattal és egy, amin a nekünk megszokott ugró őz helyett kacsamama battyog át az úton, mögötte totyogó picikkel. (Például Hágában.)

Amúgy a gólyásat időnként használják a babák érkezésének bejelentésére is- a ház elé szokták kitenni zászlókkal, rugdalózókkal, ki mivel. Szóval lehet, hogy a ‘buli-táblákat’ hasznosítják újra, most szó szerinti értelemben. Nem tudni, mindegy is: a cél a figyelemfelkeltés mert nem biztos, hogy egy autós borzasztóan örülne neki ha egy ekkora madár hirtelen- véletlen becsapódna a szélvédőjébe. A gólya meg tuti nem volna boldog.
Ahogy pár hónapja egy elütött kacsa okozott az egyik autópályán tömegkarambolt, tehát azt is jobb elkerülni. Már csak a kiskacsák érdekében is.

Szóval közlekedők figyelem: valószínűleg nem ezeket a jelzéseket fogják kérni pl. a jogsi megszerzéséhez, de nem árt odafigyelni.


Vera

https://www.rijnmond.nl/nieuws/1203194/Rotterdam-heeft-nu-de-tofste-verkeerslichten-ter-wereld-dankzij-het-Eurovisie-Songfestival?fbclid=IwAR3xA2mxvKsITEXNoWFVZ_6PiVbKcTURhjoJ0jhGNl7TFKuuyf3wg3oNjyg

https://www.omroepwest.nl/nieuws/4381590/Laagvliegende-ooievaars-bouwen-nest-op-Haags-woonhuis

Te vagy a brokkolim klip: https://www.rtlboulevard.nl/special/songfestival/artikel/5217939/gemengde-reacties-op-songfestivalinzending-jeangu

Idén Eindhoven lesz Willem- Alexander és családja házigazdája a király születésnapján, de a város vezetése nyomatékosan kéri lakóit, hogy a rendezvényeket csak online kövessék és ne tóduljanak ki az utcákra. Erre más nagyobb városokban is felszólították az embereket.
-Valószínűleg nem véletlenül nyitnak a boltok és teraszok csak egy nappal később, ezzel is gátolva Koningsdagon a tumultust.-

Ennek ellenére (persze) az előzetes felmérések szerint a hollandoknak így is legalább 37%-a fogja a a napot nagyobb társaságban eltölteni mint amit a koronaszabályok megengednének- ez jelenleg még mindig csak egy plusz személy lehetne a saját háztartásbeliken kívül.
A statisztika szerint a napkeltei, a király narancsszínű szalagjával ellátott zászló felvonása után az emberek kb. 70%-a marad otthon egy pár oranjetompuce mellett ünnepelni (63%) .
A szervezők kérik az embereket, hogy délelőtt tízkor a Wilhelminust ne csak a tv előtt hallgassák hanem álljanak ki a küszöbre- ház elé- erkélyre- kertbe és énekeljék el, hogy mindenki hallja az egész országban.

A lakosság nagyjából harminc százaléka pedig elmegy otthonról és társasággal vagy buliban ünnepel.
Otthon vagy máshol- mindegy, az emberek 37%- a teszi ezt a megengedettnél több emberrel és még többen gondolják azt, hogy a Koningsdag jó alkalom egy kis szabályok alóli kihágásra. A rendfenntartók azt mondják, hogy már tizenhárom havi tapasztalatuk van a tömeg feloszlatására és ha kell utcákat fognak lezárni. Ezért több embert vezényelnek ki, hogy a jeles nap rendben, különösebb kihágások- fennakadások nélkül le tudjon zajlani.

A király és családja Eindhovenben egy régi és új- önvezető autókból álló konvojjal halad át a városon, amit drónokról filmeznek majd. Ő maga egy régi DAF-ban fog ülni amit még a királyi család kapott a kis trónörökös Willem- Alexander születése alkalmából a DAF cégtől ajándékba, aminek fő-gyára Eindhovenben található. Ennek a kocsinak a rendszáma AA98 és- mivel a múzeumban egy felső szinten volt- igazi kihívás volt az utcáig lehozni, hogy használatba vehessék.
(Videóhoz link lenn.)

A nap folyamán később egy zárt tv- stúdióból jelentkeznek be, ahol a királlyal és Máxima királynéval folytatnak beszélgetést, bemutatják a DAF járműveit, innovatív módon készítenek el ételeket és kicsit visszatekintenek a történelemben annak apropóján, hogy Eindhoven száz éve kapta meg a városi rangot. Ezáltal bemutatják a város fejlődését.

Tavaly a királyi család otthonából, a Paleis Huis Ten Bosch- ból jelentkezett online. Most a program más, de a legalsó linken találhattok egy videót ami bemutatja a felújításon átesett palotát. Több termét, szobáját lehet benne megcsodálni, többek közt a király és Máxima dolgozószobáját és »a vendégek elkápráztatására szánt« várót is.
(Azért figyelemre méltó, hogy még ilyen fontos személyek nevét is több alkalommal kicsi betűvel írják. )

A gyerekek számára az ország több helyén szerveznek online és valós programokat. A nagyobbacskáknak- felnőtteknek marad az online vagy tv előtti program, többek közt a tavaly már sikerrel zárult online vrijmarkt is.

16.30-kor pedig a tv elől lehet ismét koccintani a király egészségére. Remélhetőleg a következő évben már a régi módon, kirakodóvásárral- korlátozás nélküli programokkal tarthatjuk együtt a Koningsdag-ot.

Az idei eindhoveni és amszterdami lehetőségekről a lenti linkekben tudtok tájékozódni, a többit pedig a neten találjátok meg.

Vera

https://www.rtlnieuws.nl/editienl/artikel/5227627/37-procent-koningsdag-meer-dan-toegestaan-feestdag-oranje

https://www.youtube.com/watch?v=n_rz24v4wzA


Programok Amszterdam, Eindhoven:
https://www.iamsterdam.com/nl/uit/koningsdag

https://www.koningsdageindhoven.nl/?gclid=Cj0KCQjwyZmEBhCpARIsALIzmnKOSFb-no2EgiTgcbkvwMf38ZhCweWwsaPznMK6dH5Bb7x1GNsWxVwaAklDEALw_wcB


A királyi család otthona: https://www.youtube.com/watch?v=CJhrA2HllLk

Április 22. a Föld Világnapja.
A WWF szerint Hollandia az élmezőnyben van az erdő/ dzsungelirtás felelősei közt, mivel annyi ehhez kapcsolódó terméket importál. A természetvédelmi világszervezet szerint évente 30.000 hektárnyi esőerdő és más jellegű természeti élőhely kivágásáért felelős azért, hogy megkaphassa a kávét, csokoládét, pálmaolajat vagy szóját amire (szüksége van ) igényt tart. Utóbbit pl. a helyi termelők a húsexportra szánt állataik takarmányozására használják fel.

DE emellett
a hollandok általában nagyon igyekeznek védeni a természetet. Van egy csomó remek kezdeményezés: pl. régi hajót állítottak be a vízimadarak számára ragadozóbiztos fészkelőhelynek.
Az erdőirtásnak ellent mond az az akció is ami az utcákat- udvarokat burkoló téglák felszedésére buzdít, hogy ezáltal is minél nagyobb zöld területet- virágoskertet hozzanak létre.

Nijmegenben pedig a király születésnapja ellenére sem fogják feldíszíteni- fellobogózni az egyik templomot (Stevenskerk), mert vándorsólymok raktak benne fészket. Mivel náluk az egyik szülő mindig a fészeknél marad inkább úgy határoztak, hogy egye fene a zászlót, majd lesz máshol… és ezzel a problémát el is intézték, nem háborgatják őket még a király miatt sem.

Ez érvényes lehet a védett fajokra- de vannak olyan helyek ahol pont túl sokk van valamiből. Nálunk konkrétan a varjakkal van a gond, mivel egész Hollandiában a falunkban van a legnagyobb populációjuk- de hiába van itt annyi, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, ha másutt semmi…
Több helyen a vadludak okoznak sok gondot: megállítják az autóforgalmat, telepiszkítják a járdákat- utakat és borzasztó szaporák.
Néhol úgy védekeznek a túlszaporodásuk ellen, hogy a fészkelés legeslegelső hetében a tojásokat olajba mártják. Ezekben nem tud megindulni az élet, így csak az eztán lerakott tojásokból lesz fióka, a szokott nyolc kilenc helyett egy- kettő. Nincs irtás, hajtóvadászat, de nem hagyják őket tovább szaporodni.

Mi az összefüggés az egerek száma és a védett madarak szaporodása közt? Nagyon is sok.
A kisebb és a réteken fészkelő madaraknak nehezebb a sorsa, a fríz madárfigyelők hatalmas aggodalmára az elmúlt években ezeknek a fajoknak a populációja rettentően lecsökkent. Tavalyelőtt még nagyon jó év volt a ragadozókra, emiatt nagyon elszaporodtak. De 2020-ra »eltűntek« a mezei egerek, így a felszaporodott róka- és egyéb állomány más könnyen elkapható prédára kezdett el vadászni: a fészkekre, fiókákra. Részben ez az egyik oka ami miatt a gazdákat most arra ösztönzik, hogy a földjeikből áldozzanak fel egy részt amit visszamocsarasítanak a madarak védelme érdekében.

A rókákon kívül az egyik legnagyobb veszélyt a házimacskák (vagy elvadult macskák) jelentik.
Míg Hollandiában a kóbor kutyák kérdését évekkel ezelőtt megoldották, addig kóbor macskából borzasztóan sok van. Csak Utrechtben 310.000 euró összeget fordítanak az ilyen macskák elkapására (kb. 111.600.000 Ft, csak macskavadászatra). Már az összegből is látszik, hogy mekkora kárt jelentenek a természetre ezek az állatok: a Faunabeheereenheid (FBE) Utrecht szerint egy évben olyan 950.000 áldozatuk van.
Először ki akarták lőni őket, de a természetvédelem kétoldalú: ez ellen is voltak fellépések, így a befogásuk mellett döntöttek. Ebben a tartományban évi négyszáz példány elkapása a cél és az országban tizenkét tartomány van. A becslések szerint több tízezernyi kóbor macska él az országban- és ők nagy vadászok!
Hurrá, itt nincs kóbor kutya. Van macska. Még több.

A másik ötlet a macskák kötelező chipeltetése lenne illetve volt az is, hogy benn kell őket tartani.
Az EU természetvédelmi törvényei szerint- idézet a Tilburgi Egyetem két ügyvédjétől- illegális, ha a macska kontrollálatlanul megy ki, mert csaknem 370 veszélyeztetett fajra jelent veszélyt.

»A védett állatok szándékos megölése vagy megzavarása ellentétes az uniós irányelvekkel. Az ügyvédek szerint ezt okozza a macskák kint hagyása annak ismeretében, hogy ott milyen károkat okoznak.«

A felelős pedig egy állat által okozott kár után a gazdája. Ez a kutyák esetében már mindennapos és megszokott, na de egy macskánál mi a helyzet? Elvileg ugyanaz.
Az más téma, hogy erre mit mondanak a macskatulajdonosok, de még nem is olyan régen az is természetes volt- és (általában) megdőlt-, hogy a kutya télen- nyáron láncra kötve van az udvaron. Tehát e téren is lehet változás.


Amúgy az emberek is- minden jó szándék mellett- nagy károkozók. Így némely természetvédelmi területről ki akarják tiltani őket, lezárni azokat legalábbis a költési- fialási időszakra, mert a jó szándékú turisták annyi kárt okoznak.
A nem jó szándékúak pedig még többet. Így sok helyről a kutyák már ki lettek tiltva mert a kedves gazdi »hagyja őket futkározni egy kicsit«, aztán tiltakozik, hogy az ő kutyulija biztos nem űzte- ölte meg az őzet, nyulat, egyebet. Csak játszott vagy »joga van kicsit szaladgálni a természetben«.

De a jellemzőbb- remélem- még mindig a Nijmegenben látható példa. Vagy az ahol a lebontásra ítélt házakat tartották meg »csak« amiatt mert kiderült, hogy védett denevérkolónia él bennük. Sőt, a felfedezésük után inkább a fűtést sem kapcsolták le a hideg időjárás alatt. Helyszín: Steenwijk.

Vera

https://www.nu.nl/binnenland/6127582/nederland-volgens-rapport-in-top-van-eu-landen-die-voor-ontbossing-zorgen.html?redirect=1

https://www.omroepgelderland.nl/nieuws/6851280/Nijmegen-vlagt-niet-op-Koningsdag-en-op-4-en-5-mei?utm_source=facebook&utm_medium=online&utm_campaign=social&utm_term=omroep%20gelderland&utm_content=artikel

https://www.trouw.nl/nieuws/komt-uw-kat-buiten-dan-overtreedt-hij-europese-regels~b735b8e2/

https://www.omroepgelderland.nl/nieuws/6760066/Paden-vol-poep-kaalgevreten-grasvelden-en-luid-gekwaak-Zutphen-is-ganzen-zat?fbclid=IwAR1fi4fRIdYHvlmn-r63ubfCvnKEYtVupg7vrJzrFTONw-A9Gqc6uU9xX7g

Lassan itt van a következő suliszünet, egyelőre a múzeumok- egyebek zárva maradnak de Leeuwardenben, a fríz fővárosban kibővült a Miniature People útvonala: már 50 helyszínen állnak a figurák a felfedezőikre várva, utalva ezzel az út készítője 50. éves korára is.

A mini emberkék túraútvonala egyre népszerűbb, részben pont a korona miatti lezárások okán. Azok, akiknek épp nincs lehetőségük más programot szervezni de nem szeretnének csak céltalanul lődörögni valahol, ez tökéletes alternatíva lehet.
Jövő héttől pedig már van lehetőség egy kávéra is leülni közben egy teraszon.

A pincurka figurák ablakpárkányokon, falak réseiben vagy fülkéiben vannak elbújva és minden nap emberek csoportjai keresik őket a kezükben a térképpel- még így is nehezen észrevehetőek . (Térképet ha ez nem változott kemény egy eurós áron lehet megvenni, link és cím ezekhez lenn.)

Michel Tilma három agyvérzése után kezdett bele a projektbe amit csak saját örömére készített és az meglepetésszerűen »kinőtte magát«.

Az ötvenedik részt a korábbi városi árvaház, jelenlegi természettudományi múzeum ablakpárkányára helyezte el, a többit pedig havonta ellenőrzi. Ilyenkor pótolja ha eltűnt valami mert pl. elfújta a szél vagy esetleg valaki »magával viszi«.
Használjátok ki a lehetőséget és a szünidőt, menjetek ti is felfedezőútra!

Vera

https://www.lc.nl/friesland/De-route-langs-de-miniature-people-van-Michel-Tilma-is-razend-populair-tafereel-nummer-50-is-er-al-26777724.html?fbclid=IwAR3A5MaEiUjEF19J6eyaTIXYBaG2vHtrM0Fsqa61UMZTMqlU3YCw-q0S8qI

Bővebb információ:
https://www.facebook.com/M.TilmaPhotography

https://miniaturepeopleleeuwarden.nl/route/?fbclid=IwAR2YHFo4g8FhYUhxP-BN2nmrrclt48uoGzgDZQyz8_Jc0bAPEgeypnyXCfA

Ha Frízföldön szép helyet szeretnél felfedezni, keresd fel Bolsward-ot!

Bolsward a fríz 11 történelmi település egyike, régi Hanza- város, aminek jogát még Jó Fülöptől kapta 1455-ben.

Mindenképp említésre érdemes az óváros a csatornáival vagy a csodaszép városháza. De van itt hagyományos szeszfőzde, a “De Stiekeme Stoker”- ha valaki pont erre volna kíváncsi- vagy fríz sörfőzde és whiskylepárló is. Bolswardban készítik a Sonnema Berenburg-öt is, ami a talán legismertebb fríz ital.

Emellett több tucatnyi (önkormányzati és nemzeti) műemléke van. Ezek legtöbbje ‘csak’ kívülről megcsodálható lakóház, de már miattuk érdemes az utcákon sétálgatni. Egy részük a nyílt napokon látogatható, érdemes ezeknek a dátumát észben tartani.
A Heeremahuis építését például 1500 körül kezdték el. Azóta persze többször átalakították- felújították, de akkor is egy része az élő történelemnek.
Ráadásul a város egy része maga is védelem alatt áll.

Emellett ‘normál időkben’ különféle programokon is részt lehet venni. Ezek egyike az utcafesztivál júniusban, amikor évről- évre többen sétálnak középkori ruhákban. Kézműves piac mellett libapásztorral , gólyalábasokkal vagy tűznyelőkkel futhat össze az érdeklődő. (Ezen kívül lenn a linkekben találtok még több információt a programokról. Jelenleg nem merek többről írni, mivel most minden ilyen lehetőség bizonytalanná vált.)

De lesznek programok vagy sem- a város akkor is szép!

A teljesség igénye nélkül, a nekem legfontosabbak:

A városháza (1614-) :

Miután Bolswardot beolvasztották Súdwest-Fryslân önkormányzatába, eredeti funkciója megszűnt. Sajnos mi még nem mehettünk be de ez hamarosan megváltozik: az épületet felújítják, átalakítják és a közönség előtt mint önkormányzati hivatal és kulturális központ nyílik meg.

Az épület tervezője és építőmestere Jacob Gysbert, Gysbert Japicx fríz költő apja (róla hamarosan lesz még szó).

A városházának nyolcszögletű tornya karillonjának órajátékán a következő felirat látható:
Gondosan számold az órákat amiket hangom hirdet: egy a sok közül az utolsó lesz.

A börtön kapuja az épület tetején lévő börtönbe vezetett, a torony padlása alatt pedig egy ‘De Oudheidkamer’ található, ahol a helyi régiségekre vigyáznak.
Elvileg a helyreállítás még ez évben befejeződik.

It Gysbert Japicxhûs:
Gysbert Japicx a leghíresebb fríz reneszánsz író egy olyan korból, amikor a fríz csak ‘parasztnyelv’ volt, a hivatalos emberek és az elit hollandul beszéltek, így a törvények sem voltak frízül elkészítve.
Őt tartják az írott fríz nyelv megalapítójának, ezért is fontos a számomra. Múzeuma a szülőháza, ahol fríz írásokat, fríz szuvenírt lehet venni. Maga az épület egy picike, hagyományos ház, talán csak a turinfós zászlók miatt lehet észrevenni. Legfőbb értéke az amit az író a holland- fríz kultúrához hozzáadott.
…

A személyes kedvencem, egy fura hely: a leégett templom.

Amikor először, még csak busszal átmentünk a településen, azonnal a szemembe tűnt egy fura, magas üvegtető. Aztán a városházát és a csinos kis utcákat látva elhatároztuk, hogy a lehető leghamarabb direkt oda fogunk menni, nem csak keresztül a településen.

Az általam már kiszúrt üvegtetős Broerekerk a 13. században (1281!) épült kolostortemplomnak, majd a reformáció alatt a kolostort lebontották mellőle és református templomként szolgált tovább. 1980-ban hatalmas tűz ütött ki benne, amivel több mint negyven éve az akkori tűzoltók nem tudtak megbirkózni. A falak állva maradtak, ezt nyitották meg újra 1986-ban, majd húsz év elteltével kapta meg a mostani, nem szokványos tetőt.
Jelenleg rendezvényekre veszik igénybe és ha az nem magánjellegű (esküvő), akkor általában szabadon látogatható. Mi így voltunk benn kézműves- és könyvvásáron.

Nagyon fura érzés egy üres, szinte csak falakból álló templomban egy teljesen más jellegű rendezvényen részt venni. Most a ”csak falakból” annyit változott, hogy Daniël Nauta képzőművész új oltárablakot készített rá, de a tűz nyomát még őrzi többek közt a helyén meghagyott elüszkösödött ajtó. (Emiatt aki gálaruhában odamegy annak hatványozottan kell erre figyelnie.)

A templom előtt pedig ott áll a 11 fríz szökőkút egyike, a Denevér. (A szökőkutakról nemrég volt szó az oldalon, keressétek fel nyugodtan.)

….

Sint Anthony Gasthuis

A gazdag öregek háza. Igen, ilyen is volt és van is, a különbség gazdag- szegény kezelése közt örök téma.
Persze volt Bolswardban ‘Armenhuis’ is: ezt egy gyermektelen pár alapította, akik látva a sok nélkülözőt a vagyonukat erre a célra hagyták örökül. Így haláluk után először az egyik házukban lettek a szegény öregek elhelyezve- már akinek jutott hely-, majd később azt kibővítették.
Ez a ház ma is megvan, úgy huszonöt éve kicsi lakásokat alakítottak ki benne. Mivel most is lakáshiány van… Van ami nem változik. Ezt az épületet Hendrik Nanneshof néven keressétek.

A gazdagok számára a Sint Anthony Gasthuis nyújtott megoldást, ahol a XIV. Lajos stílusában díszített épületben kényelmes helyet tudtak vásárolni maguknak. Eredete a múlt ködébe vész. Nincsenek pontos adatok róla, hogy hogyan- ki által keletkezett, ‘csak’ a XVI. századtól vannak róla okiratok de ekkorra már egész bizonyosan régóta fennállt.
Egyik lakosa Gysbert Japicx, a nagy fríz költő apja volt, aki a városházát tervezte és építette.

Vera


https://depositphotos.com/nl/stock-photos/boalsert.html

https://www.youtube.com/watch?v=ZpBU-FTFzzI

https://www.plaatsengids.nl/bolsward

A tegnapi napon volt szerencsénk kipróbálni az új, gyerekekre szabott korona tesztelési lehetőséget. Természetesen nem azért mentünk mert jobb dolgunk nem akadt, hanem azért mert a 8 éves lánykám már a húsvét hétfőt torokfájással kezdte, sajnálatos módon a paracetamol sem mulasztotta el.

Kedd reggelre kiegészítődött mindez fejfájással és megjelent a köhögés is. Az iskolában meglehetősen komolyan veszik a megfázásos tüneteket és csak negatív teszteredménnyel várják vissza a gyerekeket. Ez azt is jelenti, hogy ha orrfolyás van (ezt ugye egyből ki lehet szúrni), akkor simán haza is küldhetik a gyerkőcöt, megkérve a szülőt, hogy legyen kedves tesztre vinni a delikvenst, vagy maradjon a 10 nap karanténban amennyiben a tesztet szeretné elkerülni a gondviselő.

Tehát választási lehetőség mindig van. Az már más kérdés, hogy ki mit tud megtenni. Ez a hozzáállás az iskola részéről azonban megengedő is: amennyiben a teszt negatív, másnap már mehet is a gyerkőc suliba még akkor is, ha szép hosszú polipka kandikál ki az orrából.
Gyermekek részére 7 éves kortól van lehetőség a DigiD megigénylésére (ez egy nagyon hasznos dolog, segítségével rengeteg mindent el lehet intézni otthonról). Ezt tanácsolom mindenkinek aki nem szeretne sokat várni az eredményre, ugyanis DigiD- vel online le lehet csekkolni azt, az email vagy az SMS megérkezése után 15 perccel. Online hozzáférés nélkül viszont telefonon közlik az eredményt, ami a mi esetünkben 22 órával a teszt elvégzése után történt csak meg.
Reggel 8- kor el is kezdtem bőszen hívni a 08001202- es telefonszámot, ahol uszkve 20 perc zenehallgatás után végre sikerült egy emberrel beszélnem. A szokásos kérdések után- név, lakcím, BSN szám, tünetek, volt- e az elmúlt 10 napban külföldön, jelzett e a CoronaApp, keresték- e kapcsolati kutatás céljából-, eljutottunk a kérdésig, hogy óhajtom- e, hogy a gyermekem számára az új, gyermekbarát teszthelyen végezzék el a műveletet.
Úgy voltam vele, hajrá, legalább lesz összehasonlítási alapom, hiszen egyszer már februárban tiszteletünket tettük a leeuwardeni oltó és tesztközpontban a lányommal.

A történet ideális esetben úgy folytatódna, hogy gyönyörűséges tavaszi napon biciklire pattanva indultunk el a Heliconwegre a WTC mellé, azonban se nem volt tavaszi idő, viszont a hóesés és egy kellemes jégeső is elkapott útközben bennünket. Sebaj, élveztük a téli időjárást a tavaszban és miközben toltuk a bringát jókat nevettünk azon, hogy ez tipikusan az a szituáció ami velünk történni szokott. Délután négyre szólt az időpontunk, ami előtt egy jó negyedórával hamarabb sikerült odaérnünk, de szerencsére ez nem okozott problémát.

Meglepetésemre csak gyerekek voltak ekkor a tesztközpontban- természetesen a szüleikkel-, és mindenkin volt maszk. (12 éves kor alatt ez csak ajánlott). Sorba se kellett állni, az adminisztrációnál ellenőrizték a nevet, BSN számot. A hölgy nagyon kedvesen elbeszélgetett a lányommal aki büszkén mondta, hogy ő nem fél, hiszen már volt egyszer, így pontosan tudja mi fog történni.
Ekkor már előre megkapta az oltási diplomáját (tipikus holland szokás, hogy itt mindenért diploma jár: van már kutyaismereti diploma, biciklis diploma, korcsolya diploma, el tudom olvasni az ABC- t diploma, tudom a szorzótáblát diploma, és még hosszan lehetne folytatni a sort).

A gyerekbarát teszthelyiség aranyosan fel volt díszítve majommal, madárral, látható volt hogy 4 évesektől 12 évesekig van belőve a dizájn. Egy meglehetősen bőbeszédű férfi végezte a tesztet, végig próbált vicces lenni. A mintavétel előtt megkérik a delikvenst, hogy egy alapos orrfújással kezdje a procedúrát.
A legnagyobb különbség abban volt, hogy most már kisebb méretű pálcikával végzik a tesztet és előre megkérdezte, hogy mit szeretne a lányom: három másodpercig orrba majd 3 másodpercig garatba kerüljön a pálcika, vagy 5 másodpercig és akkor kiválaszthatja, hogy garatba vagy orrba kerüljön.
A lánykám az orrba pálcikázást választotta, bár az utolsó másodpercben már láttam rajta, hogy meggondolta volna magát, de ekkor ugyebár már nem volt visszaút.
Az első tesztnél, ami még a nem gyerekorr kompatibilis méretű pálcikával történt volt egy enyhe orrvérzése, ezen a tesztelő egy picit be is pánikolt, hogy az eredményes lesz- e így, de szerencsére az is valid volt.
Ugyancsak különbözött az első teszttől, hogy most látványosan több idő jutott egy gyerekre, még a művelet elvégzése után is percekig tartott a dumaparty.

Ahogy elindultunk felvenni a bringát éles anyaszememmel egyből ki is szúrtam egy Happy stonest (ezek a festett kövek, amiket a Facebookon osztogatnak meg az emberek. Egy újabb jó példája annak, hogy a kicsi dolgok is mekkora örömet tudnak okozni). Sajnos mi megint elfelejtettünk a saját gyártmányúból felmarkolni párat és magunkkal vinni- no sebaj, majd legközelebb…

Ugorjunk egyet az időben, csak 22 órát előre. Végre megcsörrent a telefonom, a várt eredménnyel.
Viszont itt is volt változás. Az első hívásnál csak születési dátumot, illetve a BSN utolsó három számát kérdezték, most viszont sokkal több kérdés fogadott.
A szokásoson kívül (külföldi utazás 10 napon belül, kapcsolati kutatás stb.) most megkérdezték, hogy másnak is van- e tünete a családban, ő volt- e teszten, jobban van- e lányom, lettek- e új tünetei, betegnek érzi- e még magát.
Ekkor bevallom már roppant ideges voltam. Úgy tűnt a kérdések sosem fogynak el, én meg nem tudom még az eredményt. Mikor már mindent tisztáztunk akkor végre csak kinyögte a hang a vonal végén, hogy jó hírrel szolgálhat, a teszt negatív. A gyermek újra kimehet az utcára, holnap már suliba is. Hatalmas kő esett le a szívemről és lassan a remegés is alábbhagyott, hiszen az első hívásnál csak beazonosítottak majd mondták is az eredményt.
Ehhez képest most ezek a percek hosszú óráknak tűntek- no igen, az idő relatív.

Összegezve, mindenki maga döntheti el mit szeretne. Megfázásos tünetekkel rendelkező gyerkőc esetében 10 nap otthontanulás, vagy teszt és másnap már mehet iskolába, ha a gyerek is úgy érzi magát.


Nóra